Válság.org

Az egész írás így kerek, és nincs szívem kiemelni belőle, ám azoknak, akik nem olvasták végig Molnár Gézának ezt az írását, nekik kiemelek pár sort a végéről:

„A japán földrengést követő események azonban egészen ás megvilágításba helyezték Csernobil történéseit. Azon a huszonöt év előtti tavaszi hajnalon a tudósok és szakemberek arra voltak kíváncsiak, mi történik abban a rendkívül rövid időintervallumban (tán egy percre tették), amely egy esetleges hálózati összeomlás és az erőmű saját áramellátásának beindítása között telik el. Kérdésükre tökéletes választ kaptak, csak értelmezni nem tudták: az erőmű reaktora felrobbant.
Valami nagyon hasonló történt Fukusimában. Az erőmű áram nélkül maradt, s a reaktorokban leolvadtak a fűtő elemek. Fukusimában nem a földrengés és nem is a szökőár pusztította el az erőművet, hanem az áram hiánya. Az összes berendezés, mérőműszer, ami a folyamatot kordában tartja, elektromos árammal működik, ha nincs áram, az erőmű nincs biztonságban. Csernobilban az ember, Fukusimánál a természet kapcsolta ki az elektromos áramot, az eredmény mindkét esetben közel ugyanaz volt. Az eltérések a két erőmű rendszeréből fakadnak, de ezzel ma már senki sem vigasztalhatja magát. A baleset, ha az erőmű szűk környezetét nézzük Fukusima mellett legalább olyan következményekkel járt, mint annak idején Csernobilban. De az esetnek nem is ez a legfőbb tanulsága. Ettől sokkal fontosabb: a világ valamennyi atomerőműve el fog szállni, ha valamiért nem lesz az erőműben áram.”

És kicsit később így folytatódik:
„Az események ugyanis azt mutatják, a világ egyetlen atomerőműve sem bírja ki, ha meghatározott ideig áram nélkül marad. Csernobilban ehhez elég volt egy perc. Fukusima esetében ehhez talán valamivel hosszabb idő kellett, de ez végül is mindegy.”

Forrás: http://ffek.hu/blog/molnar_geza/toredekek_osszeomlasrol_0