Kitekintő - Hó és fagy...
Hát ide is eljutottunk, interneten kell tanácsod adni a túlcivilizált városi lakosságnak, hogy mit tegyen, ha nagy a hideg és a hó. De legalább van, aki ezt teszi, és nem a sztárokról ír. Figyelemre méltó a társadalom jelen állapotának összefoglalása. Bár az olaszoknak íródott, sok mindent itthon is megfogadhatunk.
Olajos Tibor
http://petrolio.blogosfere.it/2012/02/neve-weekend-prove-tecniche-di-resilienza-ecco-le-dritte.html
Havas hétvége: az alkalmazkodási technikák próbája, íme a tanácsok.
Giovedì 9 Febbraio 2012, 13:45 in Clima, Italia di Debora Billi
Havazás, és rosszidő érkezik. Néhány tanács hogy a legjobban szálljunk szembe a nehézségekkel, tudatában annak hogy csak magunkra számíthatunk, anélkül hogy várnánk a felszabadító sereg érkezését.
Hát itt van, eljött az óra hogy kipróbáljuk azokat csevegéseket, amiket évek óta ezen a válság blogon folytatunk. A hétvégére olyan fagyhullám és rosszidőt jeleztek előre, melyhez eddig nem volt fogható az egész országban, ez megadja a lehetőséget, hogy jobban süljön el a dolog, mint a múlt héten. (ford. megj. megbénult egész Itália)
Válságidőket élünk, a benzinár az egekben, a gázból hiány van, és főleg kevés vagy semmi szervezettség a közhatalom részéről: a kormány nem létezik, csak a pénzügyekre gondol, az Önkormányzatoknak egy fillérjük sincs, a Kataszrófa védelem romokban, sőt még a hadsereg is pénz kér, hogy havat lapátoljon. Itt a lehetőség tehát hogy megtegyük az első kis lépést a “paradigma váltásunkban”.
Fűtés: vegyétek le a termosztátot. Igen, jól értettétek. Amellett, hogy polgári kötelességünk elkerülni az újabb rekord gázfogyasztás, teljesen felesleges 23 fokra beállítani a termosztátot, ha kint -8 fok van. A kazán úgy se tud elérni egy adott hőmérsékletet, és az eredmény csak annyi hogy a maximumon megy egész nap, rengeteget fogyasztva és csak 18/19 C fokot elérve. Tegyétek hát most 17/18 fokra. és vegyetek fel még egy vastag pulóvert.
Víz: A csövek könnyen elfagyhatnak: a vízórát takarjátok be egy pokróccal, ha lakáson kívül van. Ha olyan szerencsétlenek vagytok, hogy egy modern villában laktok, ahol falon kívüli csövek is vannak, hagyjátok nyitva egész éjszakára kicsit a csapot.
Nem túl környezetbarát, de így elkerülhető a csövek elfagyása és az elöntés.
Tartsátok készen a hólapátokat, vagy legalább a seprőt. Ahogy abbamarad a havazás, seperjétek el a havat a kapu előtt, a társaház vagy a boltotok előtt, (anélkül hogy a közös képviselő jóváhagyására várnátok) Ha délen laktok és nincs lapát se a háznál, a friss hóban elég egy régi seprű. Tisztítsátok meg a garázsbejárókat, és a lépcsőket is egyébként lefagy minden és májusig el lesztek vágva. Turnusokban dolgozzatok a családtagokkal, segítsétek ki a nyugdíjasokat.
Élemiszer. Nem vagyunk az Északi sarkon: felesleges kiűríteni a nagyáruházakat, és júliusig bekészletezni. Vegyetek friss tejet, gyümölcsöt, és lisztet meg élesztőt, hogy otthon süthessetek kenyeret fare il pane in casa. Meleg kenyér, kint a hó, mi van ennél szebb?
Közlekedés: Ne legyetek ostobák: kerüljétek el hogy autóba üljetek. Főleg a hétvégén, tényleg kevés az elkerülhetetlen utazás. Az első hópelyhekre tegyétek el az autót, különben azt kockáztatjátátok, hogy benne töltitek az éjszakát. Ha abbamarad a havazás, gyalog közlekedjetet, vagy metróval a városban. Emlékezttek rá, hogy a terepjárók, 4x4, nem biztosítják a jégen maradást, főleg ha nem vagytok hozzászokva a terepvezetéshez, és csak arra használjátok, hogy bevásárolni menjetek.
Öltözködés: Ne menjetek a hóra, jégre akármilyen lábbeliben, hogy aztán az Önkormányzatot hibáztassátok a lábtörés után. Síbakancs, túrabakancs, vagypedig maradjatok otthon.
Helyes hozzállás. Ne várjátok el, hogy mindazt tehetitek, amihez hozzászoktatok, és ne mindenáron akarjátok betartani az egy hónappal ezelőtti vállalásokat. Ez nem az Alkotmány által biztosított jog. Nehéz idők következnek ránk, és ezt jobb minél hamarabb a fejünkbe vésni, mielőtt kellemetlen meglepetések érnek bennünket. A paradigma váltás ezen a hétvégén kezdődik!
Fordította: Olajos Tibor
Címkék:
Nem következik be semmiféle paradigmaváltás. Annyi az egész,
Nem következik be semmiféle paradigmaváltás. Annyi az egész, hogy Itáliában szokatlan a kicsit keményebb tél. Ők nem szigetelik a házaikat, nem készítenek masszív fűtőrendszereket, mert ritka a kemény fagy, így nincs rá szükségük. Rómában a hó olyan, mint nálunk a termő fügefa. Hamar eljő a tavasz, a virágzó narancsligetek megtelnek ringó mellű lányokkal, kik szerelmesen ülnek fel kőkerítésekre bugyi nélkül, hogy nagyot terpesszenek, megindul az élet, énekszó az utcákon és tereken, életre kell a mediterránum, gyerekek születnek, öregek halnak, féltékeny asszonyok leselkednek függönyök mögül, férfiak osonnak a középkori kőházak között feltartott rózsaszállal kezükben leánykérésre, autók tömegeibe zsúfolódnak a tengerre tartók, és elözönlik az országot a turisták. A pizzasütőkben elzárják a gázcsapokat, mert nekik volt annyi vér a pucájukban, hogy az aljas EU minden szabadkőműves vartyogása dacára továbbra is bükkfával fűtött kemencében süssék pizzáikat. Távol, a tundrán, fenyők alján növő bábakalácsok között búvó házban pedig hátradől szőrökkel bélelt foteljében Kuzma Kuzmics és számolgatja millióit, amit a gázért, olajért kapott. Működik a világ, Géza bácsi.
Miért ritka a termő fügefa? A hazai klímán megél a füge és remek
Miért ritka a termő fügefa? A hazai klímán megél a füge és remek termést hoz.
Időnként elfagy, ha akkorára nő, hogy már nem lehet letakarni, de következő évben vidáman kihajt...
Önnek teljesen igaza van, hogy a hó el fog olvadni, és újra
Önnek teljesen igaza van, hogy a hó el fog olvadni, és újra tavasz lesz. Arra hívnám fel csak a figyelmét hogy e cikk szerzője egy olasz újságírónő, aki nálunk biztos jobban ismeri a saját helyzetüket, hogy Itáliában mi számít rendkívülinek és a társadalom állapota + a természeti változások milyen új kihívások elé állítják az embereket.
Biztos, hogy nem egy fagyos hétvégétől fog bekövetkezni a paradigma váltás ott se, nem fogják tömegesen letenni az emberek az autójukat, a szerző maga is alkalomnak tekinti az esetet, hogy kezdjünk el a változni, mert az ilyen esetek egyre sűrűbben fognak előfordulni, és ami a lényeg szerintem a cikkben: hogy az államra, a közhatalomra már nem számíthatunk többé ha rendkívüli helyzet áll elő.
Nálunk is mindenki eldöntheti, hogy télen tartalékot képez, gondoskodik magáról, vagy várja hogy helikopterről majd friss kenyeret dobnak le neki a méteres hóban. Szabad a választás.
Nos ha valamit nem tudunk, az pontosan az, hogy az ilyen esetek
Nos ha valamit nem tudunk, az pontosan az, hogy az ilyen esetek egyre sűrübben fognak-e előfordulni. Végülis nem történt semmi, csupán arról van szó Itáliában is, mint nálunk, hogy a média tömegeket hülyített el s lassan ott tartunk, hogy felnőtteket is meg kell kérdezni időnként, nem kell-e pisilni? Ugyanis ami a cikkben olvasható, azt régebben egy félhülye ember is tudta magától. És itt a baj, de ebből se energiaválság, se felmelegedés, se természeti katasztrófa, se élelmiszerhiány nem következik, csak az, hogy a társadalmak elhülyültek. Amikor katasztrófahelyzetet kell hirdetni egy kicsit keményebb tél miatt s olyanokat kell magyarázni a lakosságnak, hogy hagyja nyitva csöpögősre a csapot vagy báli cipő helyett bakancsban járjon a hóban, akkor igen nagy a baj. A fejekben. De ez már tényleg az elmeintézet területe. Vagy az óvodáé.
hozzászólások
Amikor az ember hozzászól egy íráshoz, érdemes előtte figyelmesen elolvasnia. Ez még akkor is helyénvaló, ha egyetlen célja a kötekedés. Ez a cikk nem az energiaválságról, a felmelegedésről, természeti katasztrófáról, de még csak az élelmiszerhiányról sem szólt. Olajos Tibor bevezetője e tárgyban pontosan eligazít bennünket:
„Hát ide is eljutottunk, interneten kell tanácsod adni a túlcivilizált városi lakosságnak, hogy mit tegyen, ha nagy a hideg és a hó. De legalább van, aki ezt teszi, és nem a sztárokról ír. Figyelemre méltó a társadalom jelen állapotának összefoglalása.”
Meg lehet ezt persze úgy is fogalmazni:
„Végül is nem történt semmi, csupán arról van szó Itáliában is, mint nálunk, hogy a média tömegeket hülyített el s lassan ott tartunk, hogy felnőtteket is meg kell kérdezni időnként, nem kell-e pisilni?” – csak ez kevéssé elegáns.
Magam is olvastam a kopfot, épp ezért nem is nagyon értettem,
Magam is olvastam a kopfot, épp ezért nem is nagyon értettem, mit keres ez a cikk egy energiaválság blogon?
Mellesleg a cikk így feheződik be: ,,Nehéz idők következnek ránk, és ezt jobb minél hamarabb a fejünkbe vésni, mielőtt kellemetlen meglepetések érnek bennünket. A paradigma váltás ezen a hétvégén kezdődik!"
Ezt vegyük a huhogás résznek? Hogy az idők mitől lesznek nehezek túlélés dolgában és miféle paradigmaváltásról van szó, talán majd legközelebb kiderül...
Egyelőre ott tartunk, hogy a csajokat a csak a cuccok érdeklik, bennünket pedig a csajok. Kuzma Kuzmics meg nyomja a gázt és az olajat, mert neki is csajok kellenek, s azok pénzbe kerülnek.
Uram! Én egy vidéki városban élek, ahol még senki sem hallott rajtam kívül az energiaválságról. A város vezetése sorra hozza az olyan döntéseket, amelyek a maguk képlete felől nézve tökéletesen értelmetlenek. Két eset van. Vagy teljesen idióták vagy tudnak valamit, amit mi nem. Az utóbbira gyanakszom, bár ami azt illeti, elég idióták is. De mit is várhat az ember egy vagy több sportolótól, akik a fenekükben hordják azt a tyúknyi eszüket.
"Nehéz idők következnek ránk, és ezt jobb minél hamarabb a
"Nehéz idők következnek ránk, és ezt jobb minél hamarabb a fejünkbe vésni, mielőtt kellemetlen meglepetések érnek bennünket. A paradigma váltás ezen a hétvégén kezdődik!" - Nem tudom, hogy az olasz hölgy miért pont ezzel zárta a sorait. Igazából nem is érdekel. Valószínűleg most szembesült először olyasmivel, ami meghaladta a tűrőképességét. És vélhetően nem csak neki, sok más embernek is a környezetében. Ebből arra következtetett, hogy a hozzáállásuk meg fog változni. Talán igaza is van. Ahogy Olajos Tibor írta: biztos jobban ismeri hazája viszonyait, mint mi.
Amúgy nagy szeretettel írom, be kellene fejezni a kötekedést. Meg kellene kísérelni elfogadni, hogy legjobb tudásunk alapján, felelőségünk biztos tudatában írjuk ezeket a cikkeket, és tesszük közzé mások gondolatait. Nem a polgárpukkasztás, az ijesztgetés a célunk. Talán az is előfordulhat, hogy mi is tudunk valamit, amit mások még nem, vagy ha igen, tán mi komolyabban vesszük. Így pl. mi tudjuk, hogy a jelenlegihez hasonló időjárási szélsőségek, vagy ha így jobban tetszik, rendkívüli természeti jelenségek egyre gyakrabban fordulnak elő. A jelen idő használata nem véletlen. Nagy szeretettel írom, vannak emberek, akik tudják ezt. Tudják, mert munkájuk révén nap, mint nap szembesülnek a tényekkel. Korábban munkakörömnél fogva, most már csak megszokásból minden évben részt veszek szűkebb hazámban a katasztrófavédelem tevékenységének éves értékelésén. Talán 2006-2007 körül hangzott el először az alábbi mondat: „a rendkívüli természeti események száma és gyakorisága, továbbá az egyes események által okozott kár nagysága a 90-es évek második felétől egyértelműen nő, miközben a jelenségek elleni védekezésre, az okozott károk elhárítására és enyhítésére létrehozott szervezetek erőforrásai fokozatosan csökkennek.” Ez a tendencia az utóbbi években erősödött. Ennek utána lehet járni. Mi egyébként megtettük, és persze mindent elkövettünk és elkövetünk annak érdekében, hogy az embereket figyelmeztessük a várható következményekre. Mindezt nem a világperemén ülve, lelógatott lábbal tesszük. Nagyon komoly kutató és terepi munka áll a szavaink mögött. Mindezt persze el lehet ütni elnagyolt képekkel, olcsó poénokkal, én azonban nagy szeretettel azt javasolnám tessék inkább elgondolkodni azon, miért is olyan zavaróak a szavaink.
,,Meg kellene kísérelni elfogadni, hogy legjobb tudásunk
,,Meg kellene kísérelni elfogadni, hogy legjobb tudásunk alapján, felelőségünk biztos tudatában írjuk ezeket a cikkeket, és tesszük közzé mások gondolatait. Nem a polgárpukkasztás, az ijesztgetés a célunk."
Nono! Ebben nem lennék olyan biztos. Számos barátom szerint igenis arról is szó van, hogy kell egy kis szenzáció, egy kis betojatás. Ez a válságirodalom lényegi eleme.
jó kívánságok...
Nos, én teljesen biztos vagyok szándékaink tisztaságában. Ami a többit illeti; ami nem megy, ne erőltessük. A magam részéről egész idő alatt olyan érzésem volt, mintha magával Kuzma Kuzmiccsal leveleznék. Most látnom kell, nem is tévedtem oly nagyot. Végül is mindegy. Így nem maradt más választásom, mint elbúcsúzni, és további kellemes csajozást kívánni önnek!
,,Nagyon komoly kutató és terepi munka áll a szavaink mögött.
,,Nagyon komoly kutató és terepi munka áll a szavaink mögött. Mindezt persze el lehet ütni elnagyolt képekkel, olcsó poénokkal, én azonban nagy szeretettel azt javasolnám tessék inkább elgondolkodni azon, miért is olyan zavaróak a szavaink."
Egyáltalán nem zavaróak, csak unalmasak és hiányzik belőlük a humor, a kedély, állandó búval béleltséget sugall s erre nem vevők az emberek. Nincs is értelme. A bajt is csak humorral lehet átvészelni. A természet pusztulása évtizedek óta részleteiben ismert folyamat, nem attól fog visszájára fordulni, hogy mi megmentünk-e valahol egy bogarat vagy tudunk-e ártérben ehető bogyót termeszteni. A negatív folyamatokat a Wall Streeten lehetne megállítani, de mint láthatjuk, erre esély sincsen. Nem kellene világmegváltó válság elméleteket produkálni, elég volna egy kicsit elgondolkodni azon, miért tartanak a Csallóköz magyar falvaiban ma is állatokat, miért veteményezik szinte mindenki, s nálunk miért van ezek helyett úszómedence és tuja?
A sokat emlegetett táp ott is ugyanolyan drága, ezt tehát hagyjuk. Mi például egy magyar községben hízlaltatunk disznót és neveltetünk csirkét, mert abban a kertvárosi városrészben, ahol a családom lassan száz éve él, mindent megtiltottak, így a mi veteményünkre többen kíváncsiak, mint a városi múzeumra, akkora ritkaság. Gyerekkoromban kotogtak nagyanyám tyúkjai, mindig volt itthon friss tojás. Idén úgy döntöttem, nem érdekel a város, az önkormányzat, a fideszes maffia, építek egy tyúkólat és tartani fogok néhány madarat, amennyi nekünk megtojja a szükséges tojást. Legelhetnek az egész kertben, s ha valaki kötözködik, akkor ezek nyomban dísztyúkokká avanzsálnak majd, a díszállat ugyanis nem tilos.
Nem értem az olyan embert, akit nem érdekel egy téma, ezért nem
Nem értem az olyan embert, akit nem érdekel egy téma, ezért nem képes mélyen belegondolni, értelmezni, utánaolvasni, reális képet alkotni, mégis osztja az észt eggy olyan közösségben, ahol a felesleges optimizmusát senki nem hiányolja. Homályos szemüvegen át lehet nézni a világot, de akkor nem kell írni...Tessék átnyargalni a BLIKK szintű írásokhoz, ott is lehet okosakat kommentelni !
Ide figyeljen kend Szabolcs! Engem a téma érdekel, csak azt
Ide figyeljen kend Szabolcs!
Engem a téma érdekel, csak azt látom, hogy óriási túlzásokba esnek az ezzel foglalkozók és szinte kéjesen várják, hogy valami baj végre beüssön. Épp ezért sokkal inkább érdekel az a sok félbolond, aki azt hiszi, kútfúrással, veteményezéssel és sparhelttel majd túlél. Azért olvasgatom ezeket a fórumokat, mert az az embertípus érdekel, aki kemencét épít, de nem azért, hogy meghívja a barátait egy jó kis malacsültre, hanem azért, mert attól tart, holnaptól nem lesz villany. Így kend és a többiek nekem remek táptalajt adnak a munkámhoz. Ez nem jelenti azt, hogy azt gondolnám, az ipari forradalom társadalmai fenntarthatóak. A mai formában biztosan nem. Csak ahogy mondani szokták, rövid távon még ez működik, s azt, hogy mi a rövid, nem tudhatjuk. Lehet akár ötven-száz esztendő is. Hosszú távon viszont mindannyian halottak vagyunk, ez kétségtelen. Nézze csak meg a régebbi Hetesi videokat, talán még nem törölték azt, amelyikben a debreceni Végh professzor azon aggodálmáról hallhattunk, hogy 2009 végén talán lesz még vezetékes telefon, mert mobil már bizonyosan nem. Mulatságos ezeket visszanézni, mert rámutatnak arra az örök ellentmondásra, ami a kétséget kizáróan bekövetkező majdani történések és az emberi gondolkodás végzetesen tragikus időbe ágyazottsága között feszül. A maguk katasztrófa várása hasonlatos a felnőtt ember ,,talán még megérem" hozzáállásához. Csak amig természetes az, hogy talán még megérjük a gyermekünk felnövekedését, talán még megérjük az unokát, talán még megérjük, hogy a hazánk révbe jut, addig egyáltalán nem olyan természetes és szimpatikus, hogy talán még megérjük, nem lesz villany vagy benzin. És akkor mi lesz? Béke a lelkekben? Letisztultság? Csend és nyugalom? Hit? Visszatérünk majd a személyes kapcsolatokhoz? Minden bizonnyal, hisz virtuálisan nem sok értelme van elvágni a másik torkát egy csirkéért.
válasz
Kedves Szabolcs!
Az a gyanúm Bagolyváry uraság személyes okokból trollkodik e lapon. Ez elég világosan látszik a hozzászólásaiból. Azokat a pontokat keresi, ahol beleakadhat a mondandónkba, ebben elég következetes, de másban nem nagyon. Egyszer számonkéri, másszor hibának rója fel ugyanazt. Még arra sem figyel oda, hogy ki írta a kipécézett gondolatokat. Így rugdosott meg két, számára ismeretlen olasz szerzőt, és persze odaütött a gondolataikat lefordító Olajos Tibornak is. E hozzáállás determinál egyfajta szűklátókörűséget, és nem hiszem, hogy ezen bármi is változtathat. Bagolyváry uraság nem lát, és nem is akar látni bennünket. Támadási felületeket keres, s mivel általában nem hordunk sapkát, talál is. Ilyen esetben a leghelyesebb, ha az ember további kellemes évődést kívánva nagy szeretettel elkerüli...
Kend Molnár a legbolondabb az összes között, ez elég sok ember
Kend Molnár a legbolondabb az összes között, ez elég sok ember számára nyilvánvaló. Megértem csalódottságát, hogy még mindig nem dőlt össze a világ, de ne viselkedjen úgy, mint a durcás gyerek. Fogadja el, ez most nem jött be, nem nyert. Bogár László sem véletlenül hagyta ott díszes csapatukat. Zsenánt lett neki, hülyének mégse szeretett volna mutatkozni. Hetesi is nagyon visszavett a kezdeti svungból, az eredeti ,,jelentés" mára egy elég száraz, hétköznapi ember számára dögunalmas anyaggá silányult, amit el se olvasott volna a kutya se, ha ezzel kezdi. Tévéműsorok biztosan nem érdeklődtek volna, legfeljebb egy-egy zárt tudós konferencián vitázott volna néhány szakmabéli. Mégegyszer mondom, biztosan lesz (sőt, már van) jelentős változás a világ folyásában, de az ön legnagyobb keserűségére nem néhány éven belül fog megállni a közlekedés, nem belátható időn belül kapcsolják le a villanyt és sajnos egyelőre a tesco turizmus is megmarad. Mivel nem értette, mégegyszer leírom, ha valaki, én utálom a fogyasztói társadalom szemléletet, a használd és dobd el filozófiáját, a rengeteg fölösleges szemetet, a pénzvilágot, a reklámot, az értékteremtéstől teljesen eltávolodott ,,munkát", amit nem lehet munkának tekinteni. De utálom a huhogást, az összeomlásban való reménykedést is, ugyanis az nem old meg semmit. Maguk kezdenek az amerikai világvégét váró szekták képlete mentén haladni, ezért inkább szánnivalóak, semmint követendők. A humor hiánya mutatja leginkább szellemi sivárságukat, a puritánságot, melyről Hamvas Béla oly tisztán értekezik. Molnár, voltaképp maga Hamvas puritánja, aki egy pohár bor láttán ördögöt kiált.
Végül azt is érdemes volna végig gondolni, hogy miután a pénz és a globális tőke irányítja ma a világot, hogyan lehetséges az, hogy a befektetők nem tudnak arról, hogy fölöslegesen gyarapítják autógyáraikat, multi hálózataikat? Ha nem lesz olaj vagy csak korlátozottan lesz, akkor ugyebár ezek a beruházások teljesen értelmetlenek, a befektetett pénz sose térülhet meg. (lsd. győri Audi) Elég fura azt képzelni, hogy ők nem tudnak az energiaválságról. A Bush család például a texasi olajlobbi tengelye évtizedek óta. Amíg tehát építkeznek, addig olyan nagy baj se lehet a világban az energiaellátás terén. A pénz uralma felől azt mondhatom, hogy sajnos, mert ennek a pénzdiktatúrának véget kellene vetni. De azért az olaj s az áram még maradhatna. De tudom, maga szerint valóságos áldás volna, ha petróleumlámpa világítana és sparheltban ropogna a tűz, mint Visnyeszéplakon.