Válság.org

Barack Obamának egyetlen szavába kerülne a világ energiaproblémáinak megoldása – mondja Dr. Carlo Rubbia CERN-ben dolgozó Nobel-díjas fizikus, a tóriummal kapcsolatos kutatások egyik legelismertebb szakértője.

A nemzetközi energiahivatal becslése szerint [1] a következő húsz évben 26 ezer milliárd dollárnyi befektetésre van szükség az energetikai iparban, hogy súlyosabb összeomlás nélkül megússzuk azt a sokkot, amikor a világ energiafogyasztása túlnő a fosszilis energiahordozókra (szén, olaj, földgáz) épülő termelésen. Ezen a problémán segítene a tórium.
A viking viharistenről, Thorról elnevezett tórium egy aránylag ritka, radioaktív fém. A legtöbb tulajdonságában az uránra hasonlít, de annál azért jóval gyakrabban fordul elő a Földön, és nagyságrendekkel több energia nyerhető belőle. Egy tonna tórium ilyen szempontból 200 tonna uránnak, vagy 3,5 millió tonna szénnek felel meg, ráadásul nem marad utána veszélyes hulladék, és a tóriumalapú reaktorokat nem kell nagy nyomású vízzel hűteni, kisebbek és olcsóbbak lehetnek.

Rubbia (akit 1984-ben díjazták a W- és Z-bozonok felfedezéséért) vezetésével a világ vezető atomfizikusai próbálják meggyőzni Obamát, hogy állítsa át az amerikai atomerőműveket uránról tóriumra. A világ úgyis követni fogja, sőt India már el is kezdte [2]. „Nagyon kevés időnk marad a fosszilis tüzelőanyagaink kifogyásáig. A megújuló energiaforrások nem képesek pótolni őket, a fúziós reaktor megalkotásától még legalább száz évre van a tudomány. A tóriumkészletünk viszont több ezer évig képes lenne a civilizációnk fenntartására” – nyilatkozta Rubbia a Daily Telegraphnak.

Lobbik - tórium 2:0

A terv előtt legnagyobb akadályként az energetikai lobbi áll, sőt valójában már több mint fél évszázada lobbiérdekek akadályozzák a tóriumos reaktorok elterjedését. A negyvenes években a Manhattan-terv fizikusai már felismerték a tórium kivételes tulajdonságait, és javasolták reaktorok megépítését. Csakhogy a tóriumos erőművekkel szemben az uránalapúaknak megvolt az a nagy előnyük, hogy az energiatermelés melléktermékeként plutóniumot is előállítottak, ami kellett az atombombák gyártásához. Tóriumból viszont nem lehet nukleáris fegyvert gyártani, ahhoz túl nagy sok gammasugárzást bocsát ki – ez a hidegháború éveiben fontosabb érv volt mint a kinyerhető energia mennyisége.
Európában 1999-ben merült fel a tóriumra való átállás, a CERN az EU-tól kért támogatást a prototípus reaktor megépítésére, amit Brüsszel szakértői véleményekre hivatkozva elutasított. A szakértők franciák voltak, Franciaország pedig Európa vezető atomhatalma, rengeteg pénzt ölt az uránalapú erőművekbe, és nem állt érdekében egy új technológiára átállni, ahol elvész a helyzeti előnye.

Az első, tóriummal működő kísérleti reaktorok már működnek Indiában és az USA-ban, de a teljes átállás nagyon drága lenne. Rubbia csapatának számításai szerint egy tóriumos erőmű felépítése nagyjából hárommilliárd dollárba kerül, viszont ha egyszer elindult, környezetbarát módon és olcsón üzemeltethető nagyon sokáig. A Föld tóriumtartalékait különböző [3] kutatások [4] 1,5 és 2 millió tonna közé teszik, a legjelentősebb lelőhelyek Ausztráliában, Indiában, Brazíliában és Törökországban találhatók.

A cikkben hivatkozott linkek:
[1] http://www.iea.org/
[2] http://energyfromthorium.com/2008/04/15/thorium-fuel-cycle-development-i...
[3] http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/thorium/index.html#mcs
[4] http://www-pub.iaea.org/MTCD/publications/PDF/TE_1450_web.pdf