Válság.org

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában az ellenzéki képviselők és a megjelent szakmai szervezetek vitatták a vízügy kettős irányítás alá helyezését. A nemzeti parkoknak a jövő évi 6,3 milliárdos kiadáshoz 2,8 milliárd forint bevételt kell hozniuk, amiben nincs benne a bírság, mert az a központi költségvetésbe folyik be.

Miután a vízügynek jövőre a jelenlegi háromszorosát, 30-35 ezer közmunkást kell foglalkoztatnia, ezért az irányítás operatív része januártól a Vidékfejlesztési Minisztériumtól a közmunkát szervező Belügyminisztériumhoz kerül, a szabályozás és a nemzetközi kapcsolattartás a jelenlegi helyén marad - indokolta az intézkedést Illés Zoltán vidékfejlesztési államtitkár. A vízügy kettős irányítás alá helyezéséről a kormány november elején határozatban döntött - tette hozzá Papp Károly belügyi helyettes államtitkár.

A Greenpeace szeret hallatni magáról. Szeret a "nép nevében" felszólalni. Egyszerűen nem fér a fejembe, milyen érdek húzódhat a nukleáris energia-ellenes felszólalásaik mögött, mert ez már nem lehet egyszerűen csak dilettantizmus. Lássuk, milyen kijelentések verik ki a biztosítékot nálam (is):

„Hazánkban konkurensek az atom- és megújuló energiák, s a verseny Paks fölényéből adódóan már eleve eldőlt” /Greenpeace szóvivő/

Mindenekelőtt az a szó, hogy "fölényéből", nem illik ebbe a mondatba. A helyes szó: versenyképességéből.

Mindeddig egy fordított gondolkodás érvényesült a gépjárműtervezésben. Energiatakarékos autót a fogyasztói igények csökkentésével, vagy új hajtásrendszerrel és új üzemanyaggal lehet létrehozni. Bár már az is nagy eredmény lenne, ha számuk nem növekedne tovább, ugyanis a mai járművekben effektív meghajtásra csupán az üzemanyag harmada fordítódik. Az energiaátalakítás során a következő veszteségi tényezőkkel kell számolni a teljesség igénye nélkül:

Egy újabb hír, aminek a fele igaz, de ami fontos, arról nem szól. Idézem:

Az amerikai védelmi minisztérium egy friss tanulmánya szerint a vártnál előbb olajhiány köszönthet a világra. Az elemzést a hétvégén ismertetett a Defence Talk katonai hírportál.
A világon 2015-ben már naponta tízmillió hordóval kisebb lesz a termelés a szükségesnél, a 2030-as években pedig, az akkori napi 118 millió hordós igénnyel szemben csak százmillió hordót fognak kitermelni - ezt jósolják az Összhaderőnemi Parancsnokság (JFC) szakértői, akik ugyanakkor hangsúlyozzák: nem tudományos következtetésről, hanem elméleti feltevésről van szó. (mr1 hír)

Nagyjából 2008-ra datálható, amikor is a New York Times cikke arról írt, hogy az USA áttörést ért el a gázkitermelésben. Mindezt úgy, hogy sikerült elhárítani az akadályokat a nem hagyományos gázkészletek gazdaságos kitermelésének útjából. Azóta számos ehhez hasonló hír látott napvilágot, a legutóbbi például arról, hogy Lengyelországban létezik egy gázpala-mező, amelynek készletei 47%-al növelnék meg az EU készleteit.

Mielőtt belemerülünk a részletekbe néhány szót ejtsünk a nem hagyományos gázkészletek kitermeléséről. A gázpala és a gázhomok készletek mások, mint a hagyományos földgázkészletek. A hagyományos földgázkészletek legtöbbször egy zárókőzet alatt gyűlnek össze egy-egy gyűrődésben, amely alatt sokszor egyébként kőolaj volt, vagy kőolaj van.

A Magyar Nemzet számol be arról a konferenciáról, mely Barcelonában zajlik, és ahol a következő üzenet hangzik el: a nyugati ember dolgozzon (és fogyasszon) kevesebbet:

"Barcelonában tartják második összejövetelüket azok a szakértők és környezetvédők, akik szerint csak úgy lehetne megmenteni a Földet, ha nem a növekedés, hanem éppen ellenkezőleg, a NEM fogyasztás lenne üdvös a kormányok és a cégek számára. A katalán La Vanguardia hosszú írást szentelt a már az egész világra kiterjedő eseménynek és a mozgalomnak, amelynek lényegét így foglalhatnánk össze: Dolgozz kevesebbet, és megmented a Földet! "

A World Wildlife Fund Canada (WWF) által készített felmérés során a kutatók arra kérték a megkérdezetteket, hogy az iskolai osztályzatokhoz hasonló skálán értékeljék környezetvédelmi teljesítményüket. A mintegy kétezer válaszadó részvételével készült kutatás eredményei szerint azonban viszonylag kevesen vannak, akik jelesre értékelnék eredményeiket.

Csak mintegy ötből egy válaszadó (18%) ítélte úgy, hogy minden rendelkezésére álló lehetőséget megragad, hogy a mindennapok során csökkentse életvitele a bolygó ökológiájára gyakorolt káros hatásait. Körülbelül negyven százalékuk értékelte „jóra” a teljesítményét, vagyis úgy vélte, igyekszik mindent megtenni, de hiányosságai azért még vannak. A megkérdezettek alig 5 százaléka értékelte teljesen elégtelennek környezetvédelmi erőfeszítéseit, vagyis ennyien vallották be a kérdezőbiztosoknak, hogy nem tesznek semmit a környezet megóvása érdekében.

Mostanság sok világmegmentő terv van forgalomban. Retorikájuk új, mégis a múltban már többször elbukott javaslatok felmelegítésével próbálkoznak. Csak pazaroljuk velük korlátozott erőforrásainkat és időnket.

Van persze a történelemnek másik oldala is: ami a múltban jól működött, eligazíthat arra nézvést, mi fog működni a jövőben. Szeretnék erre egy példát mutatni, méghozzá népszerű témában.

A napelemek piaca az elmúlt néhány évben mintegy 30%-os állandó növekedést mutatott és a jelentkező gyártási kapacitáshiányon kívül jelenleg semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a növekedés megtorpanna. Ma Magyarországon jellemzően azok ruháznak be a napelemes rendszerbe, akik függetlenedni akarnak vagy ahol nincs más lehetőség, így például a tanyák, nyaralóházak tulajdonosai. A félvezetős napelemek élettartama gyártótól és minőségtől függően minimum 25 év, ahol 20-25 év teljesítménygarancia van rá. Egy példa: vegyünk alapul egy 2 kW teljesítményű napelem rendszert (2kW-2,9kW-ig 4800 Euró/kW). A rendszer bruttó ára: 2.640.000 Ft , ahol az állami támogatás (30-35% pályázattól függően): 924.000 Ft, a beruházási költség: 1.716.000. A várható éves termelés: 3200 kWh*. Az áram átlagosan 42,91 Ft / kWh az ELMŰ tarifája szerint. A várható éves áramár növekedés pedig 7 %.

Eddig inkább csak arról volt szó, hogy mi történik majd amíg ez a rendszer leépül. Arról, hogy az oroszok miatt gázkelepcében ülünk, hogy a fogyó olaj miatt az egész világ az olaj csapdájában vergődik, de arról ritkán szólunk, hogy mit tegyen egy kis közösség, vagy család. költözzön tán mindenki vidékre, Ezt úgysem lehet megtenni. Akkor mit eszünk szervezett élelmiszer-termelés híján? Vagy akár eljutunk-e valaha oda, hogy nem lesz szervezett élelmiszer-ellátás?

Elsődleges cél: olcsóvá kell tenni a megújuló energiát!

Jelen trendek szerint a villamosenergia-ellátás minden szintjén egyre növekszik az integrálódási fok, egyre több rendszer kapcsolódik össze, viszont a fejlesztések intenzitása, és ezzel az üzembiztonság is csökken. A rendszer elavul. A pillanatnyi kereskedelmi igények a kiegyensúlyozott üzemet jelentősen megnehezítik, ugyanis időben túl gyorsan változnak. Ennek (is) egyenes következménye, hogy a megújuló erőforrás-alapú kiserőművek integrálása hátrányban van a hagyományos eszközökkel szemben. A mozgósítható szabályozási tartalékok emellett nem elegendőek.  Az például, hogy ma Magyarországon üzemel elvétve néhány szélerőmű, csupán a rendszer bizonyos mértékű –napszaktól, lakossági fogyasztástól függő- toleranciájának köszönhető. Ahhoz, hogy hazánkban ipari méretekben lehessen megújuló-alapú kiserőműveket üzemeltetni óriási beruházások szükségesek. Egyik alternatíva, hogy az ország

Mindannyian ismerjük a fokozódó kemizáció előnyeit. Nevezetesen a fenntartható fejlődés egyik alapfeltétele, elterjedésükkel megnőtt a foglalkoztatottság, valamint lehetővé  tette  a „legális” globalizációt. Az egyik fontos -ha nem a legfontosabb- probléma, hogy manapság az élelmiszereket is "gyártószalagról" kapjuk. Tudjuk, hogy a növekvő népességet a Föld egyszerűen nem képes ellátni élelemmel. Nos, ezt a problémát (is) különböző genetikailag módosított növényekkel, növényvédő szerekkel és mesterséges élelmiszer-alapanyagokkal próbáljuk orvosolni.